Átsegítettem egy idős hölgyet a zebrán. Ahhoz képest, hogy csak egy sávon kellett átmenni (a villamosról szálltunk le), elég hosszú volt. Még a negyedéig sem értünk már piros volt. Dudálás, kocsisor. Az első autó sofőrje röhög rajtam, amikor ránézek kétségbeesett pofival. Gondolotam, megkapom a nénit, de ahhoz még erősödnöm kell egy picit. Közeledik a járda és én, mint az úszók a célnál, amikor előrenyújtják a karjukat, megfogtam a csajszi botját és egy méterről rátettem a járdára! :o)
Na akkor a hős megvolt jöhet a malacka.
Elhatároztam, hogy malacnépszámlálást tartok itthon is és otthon is :).
Elindítom második játékomat: Tippeljetek, mennyi lesz az eredmény (mindenféle dolog, ami malac, nem csak a cserép és plüss számít)!
A nyereményen még gondolkodom. (mostanában úgyis csak ezt csinálom)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A malactippem: Veled együtt 38!:D
A lámpás eset szerintem mindenhol hasonló:ittVeszprémben is majdnem futnom kell, hogy átérjek egy zebrán...nem csoda,hogy az idős nénikéknek/bácsikáknak ez aligha sikerül....:S
Érdekes "zebrás történet", amikor szabályosan -tehát zöld lámpánál- leléptem a gyalogátkelőre és majdnem átment rajtam egy kedves rendőrautó...:P
Amúgy nagyon rendes Tőled, hogy segítettél! :)
Malac-tippem: 25 :D
Örülök, hogy írtál! :o)
Ezek szerint sikerült új előfizetést találnod.
A malactippet felvettem, de mivel még új vagy (vagyis nem sok malacomat láttad), ezért elnézem Neked ezt az alacsony számot ;)
A hétvégén láttam én is élő barikát, na jó, ez inkább birka volt.
Belátok egy kertbe, ahol ott sétálgatott. Olyan illúzióromboló volt, mint amikor megtudtam, hogy nincs is igazi Mikulás. :o( Hatalmas és fekete a feje meg a lábai. Anyám nem hitte el, csak annyit kérdezett: "Milyen bélyeget nyomsz? Nyulat nem láttál?" Később teregetett az erkélyen és jön be, hogy igazam volt.
A végén már megszerettem ezt a bárányt is, mert aranyos a játszópajtásával, ami egy cica (meg néha egy tyúk).
De remélem nem fogok mostanában igazi malacot látni, nehogy ott is meglepődjek. De a malacok azok aranyosak, igaz?
A birkák (/alias nagybárányok :D) már nekem is kevésbé tetszenek..eléggé büdös teremtések..XXD A kismalacokkal is szintúgy ez a megállapításom: amíg kicsik, addig édesek, de "disznóként" már illúziórombolóak. :)De ez így van rendjén: Malacka, a Százholdas Pagony kedves lakója sem nő sohasem fel, hiszen hogy nézne már ki??? :D
Egyszer valamelyik hülye haverom kitalálta, hogy szülinapomra disznóvágást szerveznek! Lehet nem tetszene annyira, de végkifejlet ugyanaz lenne, mint a börzsönyi szülinapomnak :D
Utolsó kommentek