Mostanában egy csomó fórumban - aminek semmi köze a zenéhez - linkelik be a csík zenekaros most múlik pontosan feldolgozást. Persze megy is a nyáladzás, hogy milyen szép meg stb. De amint szó esik róla, hogy Quimby-é az eredeti vagy fikázásba megy át, vagy kijazaquimbyzésbe. A youtube-on megnézve, 1 200 000 felett van a csíkos :o) és 800 000 felett a kvímbis nézettség. Van vagy 1200 hozzászólás a népzenei feldolgozásnál, persze megint az előbb leírt stílusban. Szép a feldolgozás meg miden, de ekkora mögöttes tartalom keresést, meg mennyirekifejeziamagyarságérzést felesleges kreálni. Eléggé felhúztam magam a Csík Zenekar mögött lévő kultuszon. Létezik az országban nagyon sok népzenei együttes, nincs is ezzel semmi baj, a műfajjal sem. De miért lett a Csík más, mint a többi? Létezik már 20 éve, miért nem dumált eddig erről senki? Kellett hozzá egy Lovasi, aki hagyta feldolgozni három számát, meg írt egy kis szöveget. Szabó Attilát régóta ismeri, a Bandi-n is ő játszott, az összes csendes-ülősön, meg néha a hangos-tombolóson. OK. Lovasi elkezdte keresgélni magát minél több helyen. Igazából már a Bandival kezdődött az egész. Kellettek hozzá a zenekritikusok is, akik soha nem értették meg, hogy egy zenekarnak lehet többfajta időszaka is, és ha ehhez tagcserék is kellettek, még érthetőbb. Minegy lényeg, hogy sokszor eltemették a zenekart. De addig ment, amíg Loviban lévő sok lelkesedése vitte előre. Aztán valahol elszállt, eltűnt az a kis bölcsészkinézetű szemüveges, aki összekötő szövegeivel emelte az amúgy is színvonalas koncerteket. Aztán egyre több mindenhez kezdett érteni. Majd ahelyett, hogy a Kispált próbálta volna felébreszteni, másba ölte az energiáját. A szövegeket új dalokat átvitte a Kiscsillagba és látszott, hogy él a színpadon, mint egy kisgyerek hozta a régi hangulatát, miközben a Kispált hagyta meghalni. Jött a szünet, stb. stb. A Vilmos reklámért jó pénzt kapott megalapította a saját kiadóját, amit jól tett. Jó zenekarok albumait adta ki (Kiscsillag, Péterfy Bori,  Zuboly). De mint ember, egyre beképzeltebb lett. Úúú, nagyon elkanyarodtam a témától. Szóval a Csík. Nem bírom megérteni, mitől lett ennyire népszerű az alter/rock közönség előtt. Oké, szépen elő van adva a feldolgozott Kispál számok, meg a Quimby-s is. De semmi több, mindegyik jobban hangzik az eredetiben, jobban tükröződik az állítólagos mondanivaló is a szerző szájából. Szép és érdekes az újrahangszerelés és kész. De mi viszi rá az embereket, hogy most már elmegyünk Csík koncertre is mert olyan cool, mondjuk a zp-be? És miért nem mennek el hasonló koncertre mondjuk a fonóba, vagy valamelyik táncházba, ismerik a többi népzenei együtest is? Ha már így át vannak itatva mély érzelmekkel, csöpögjenek már ott is!  A kis 15-17 harisnyáspippiket (mappásqrvák by Jazzes) még megértem, hisz ők úgyis sodródnak a divattal, de a többi? Na jó, megint abbahagyom, mert elég fikázós hangulatomban vagyok.
U.I.: A zenekarokról nem akartam rosszat írni, meg a maguk módján szeretem is őket, csak próbálom a helyükön kezelni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.